Tuesday, November 9, 2010

Jó ötletnek tűnt

életemben először úgy megnézni valamilyen színpadi műsort - ez esetben a Tiger Lillies freak show-ját, ráadásul színházban - , hogy az égvilágon semmit nem tudok az adott formációról, és még youtube-on se néztem bele a cuccaikba soha. Ráfaragtam, mert rég unatkoztam ennyire valaminek a nézése közben. A zenekar szépen muzsikált tangóharmonikával, nagybőgővel, bejött két kis ember (freaks!), húztak maguk után cirkuszos lakókocsikat (kicsiket). Volt hajlékony testű kígyónő, meg két egymást dobáló akrobata. Végig nem tudtam nem arra gondolni, hogy a hevesen tapsoló közönségből vajon hányan mennének el ugyanerre a műsorra, ha nem színházban, hanem egy külvárosi telken felállított cirkuszi sátorban lenne. A második 50 percről inkább le is léptem. Tulajdonképpen amikor nagy ritkán színházba tévedek, majdnem mindig a szépen kiöltözött ismerősök látványa szórakoztat a legjobban.